Légkondicionáló tisztítás Budapesten

Légkondi tisztítás

Árak

Bemutatkozás

Cikkek

Fűtés split klímával.

Illusztráció a H tarifához. A jelen pillanatban kapható split klímák mindegyikével lehet fűteni. Persze ezek a klímák közel sem egyformák, ezért nem mindegy, hogy melyiket választja fűtésre. Az alapoktól kezdve körbejárjuk a témát és a cikk végére remélem, mindent megtud amire kíváncsi.

Inverteres vagy nem inverteres? Pár éve egy EU rendelet csak inverteres klímákat enged az unión belül forgalomba hozni. Az invereteres klímák kivétel nélkül tudnak fűteni. A régebbi, nem inverteres, úgynevezett ON/OFF klímák nem mindegyike, de nagyrészük szintén tud fűteni. Ha valaki azzal akarna egy klímát kiemelni a többi közül, hogy inverteres, hőszivattyús, vagy tud fűteni, akkor ne dőljön be neki, mert ez bármelyikről elmondható.

Többször hallottam már, hogy "csak az inverteres klímákkal lehet fűteni." Ez nem igaz. Az inverternek semmi köze a fűtéshez, egy úgynevezett négy utas szelep teszi lehetővé a hűtés/fűtés funkciók váltogatását.

A négyutas szelep.

A klímás fűtés előnyei és hátrányai.

Az elektromos hősugárzót leszámítva, gyorsabban érezteti a hatását a bekapcsolást követően mint bármelyik fűtési rendszer. Nincs sugárzó hő mint a radiátornál viszont érezhető légáramlat az van, melynek iránya és ereje ugyan szabályozható, de teljesen észrevétlenné nem lehet tenni.

A négyutas szelep. A beltéri ventilátorának és a mozgó levegőnek van némi hangja, ez tudható, mivel a gyártók megadják a termékkatalógusokban. Jelenleg az elérhető legkisebb hangnyomás 20db(A) körül van. A fűtési üzemmód nem egy folyamatos üzem, időnként megszakítják a leolvasztási ciklusok, illetve a gép magától leáll, ha eléri a beállított hőfokot, így vannak időszakok mikor teljesen megszűnik a légmozgás.
Az olcsóbb készülékeken jobban észre lehet venni, hogy a hőtágulás következtében, időnként recseg a hőcserélő és a műanyag kaszni, ugyanis a beltéri egységben, a leolvasztások miatt akár 50°C hőmérséklet ingadozás is előfordul fűtési üzemmódban.

A klíma hangjai egyáltalán nem elviselhetetlenek, rövid idő után, már észre sem lehet venni. Igaz, hogy az éjszakai tehervonat forgalmat is meg lehet szokni a balatoni nyaralés végére, de ez talán még nem ez a kategória.

Mennyibe kerül a klímás fűtés?

A klíma fogyasztását erősen befolyásolja a külső hőmérséklet. Minnél hidegebb a kinti levegő, annál kevesebb hőt tud elvonni belőle azonos energiafelhasználás melett. Tehát: ahogy csökken a külső hőmérséklet úgy nő a klíma fogyasztása. A gyártók, a fogyasztási adatokat egész szezonra is megadják egy arányszám segítségével, ez a SCOP. A felvett energia/leadott hőteljesítmény hányadosát mutatja egy fűtési szezon alatt.
Ezekkel a számokkal óvatosan kell bánni, mivel az elmúlt évben egyre hihetetlenebb számok kerültek elő több gyártónál is.

1kWh áram az ELMÜ-ÉMÁSZnál A1 normál árszabásnál 37,55 Ft, míg a split klímákhoz is igényelhető H tarifával 23,17 Ft. Egy középkategóriás split klíma átlag 4 SCOP-al (szezonális jóságfokkal) rendelkezik, így 1kWh áramból, egy fűtési szezon alatt átlagosan 4kW hőmennyiséget állít elő.

A1 normál árszabással: 9,39Ft / 1kW hőenergia

H tarifával: 5,8Ft / 1kW hőenergia

Egy kWh hőenergia ára kb 10Ft.

Kazán vagy klíma?

A padlófűtésnek párja nincsen kényelemben, viszont sok esetben vagy nem lehet kiépíteni, vagy nagyon drága. A légkondi által felvett elektromos energia és a leadott hőenergia aránya erősen ingadozik a külső hőmérséklet hatására, így a fogyasztását nehéz viszonyítani az időjárás álltal kevésbé befolyásolt gázfűtéshez. A nyílt égésterű kazánokhoz képest mindenféleképpen gazdaságosabb, míg a kondenzációs kazánokhoz képest, mondjuk úgy, hogy versenyképes a klímás fűtés.

Egy kisebb lakás 2db légkondival kifűthető, ami azt jelenti, hogy 5-600e Ft bekerülési költséggel ki lehet építeni egy versenyképes fogyasztású fűtést, takarítással együtt, egy nap alatt.
A cirkós fűtési rendszer esetében ez a költség jóval magasabb, a kondenzációs kazán, a kémény, a radiátorok és/vagy a padlófűtés kiépítése lényegesen drágább. A kéményseprői szakvélemény, a gázterv és a gázbekötési engedély pedig a plusz költségeken felül még a beüzemelés idejét is eltolják. 1-1,5 millió alatt nem állnak meg a költségek, az engedélyezés pedig 1-2 hónap a kivitelező tökösségétől függően.
50nm alatti lakások felújítása esetében, megfontolandó lehetőség a klímás fűtés.

A légkondicionáló alkalmas egy nagyobb házon belüli helységenkénti fűtésre is. A hálószobában és a nappaliban ritkán kell egyidejűleg ugyan olyan melegnek lennie. Ha ezt külön-külön szabályozni tudja, azzal pénzt takaríthat meg.

A klímás fűtés előnyei:

  • olcsó és gyors telepítés
  • nem engedélyköteles
  • alacsony fogyasztás
  • helységenkénti vezérlés, akár Wi-Fi-ről is
  • a nyári hűtést is megoldja

A klímás fűtés hátrányai:

  • huzat
  • zaj
  • magasabb karbantartási költség

Fűtéshez tartozó műszaki paraméterek és funkciók.

Azaz, mire figyeljen, ha fűtéshez vállaszt klímát?

Működési tartomány:
Minden gyártó megadja a legkisebb külső hőmérsékletet, amin még biztonságosan fűt a készülék. A jelenlegi piaci kínálat szerint -7 és -30°C-ig fűtő klímák közül válogathatunk.

Téliesítés:
Nem minden légkondi van téliesítve. A téliesített klíma csepptálcája és a kompresszora egy elektromos fűtőszállal van ellátva. A csepptálca fűtés megakadályozza, hogy a leolvasztás után a kültéri egységbe belefagyjon a kondenzvíz és idővel egy nagy jégtömbbé váljon a gép. A karterfűtés melegen tartja a kompresszorban lévő olajat, ezzel kiiktatva a túlhűlés okozta indítási rizikókat.

8°C temperálás:
A távirányítók hőfokszabályzója 17 és 30°C közötti tartományban állítható, ezért a 8°C temperálás funkció nélküli gépek nem alkalmasak temperálásra, mert addig dolgoznak, míg a minimálisan beállított 17°C-t el nem érik.

Leolvasztás:
A fűtés üzemmód bekapcsolása után a klíma a kültéri egység leolvasztásával kezd. A leolvasztás kb. 5 percig tart, utána elkezdi felfűteni a beltéri egységet, majd elindul a ventilátor és egyre melegedő levegőt fúj a légkondi.
A leolvasztási programot kb. óránként lefuttatja a gép, ilyenkor leáll a fűtés, megáll a ventilátor és esetleg a hőtágulás miatt pattogó hangokat is ad a beltéri egység.
A leolvasztás védi meg a klímát attól, hogy egy nagy jégtömbbé változzon.

Névleges fűtési teljesítmény:
Általában nagyobb érték mint, a névleges hűtési teljesítmény, de előfordul, hogy kisebb annál, az viszon biztos, hogy soha nem azonos. A 3,5kW-os klímák fűtőteljesítménye 2,3 és 4,2kW között mozog, márkától és típustól függően, e szerint a klíma összehasonlító táblázat szerint.

Fűtési hatásfok:
A COP, a jóságfok mutatja meg, hogy egy bizonyos hőmérsékleten 1kWh elektromos áramból hány kW hőmennyiséget állít elő.
A SCOP, A szezonális jóságfok azt mutatja, hogy egy fűtési szezon alatt, átlagosan, hány kW hőt termel 1kWh áram felhasználásával.
Az SCOP értéket nézve pontosabban látjuk a klíma energia felhasználását, mint a betűjeles energiaosztályozással.

A klímák energetikai táblázata.

Tapasztalatok és privát vélemények.

  • Privát véleményem szerint nem kell megvenni a legdrágább Japán prémium készülékeket fűtéshez. 210e Ft-ért már lehet kapni olyan téliesített klímát, ami -20°C-ig megbízhatóan működik.
    A 4,6-os SCOP-val rendelkező 420e Ft-os csúcsklíma a fogyasztásában, nem hozza vissza az árkülönbséget egy fele annyiba kerülő 4,0 SCOP-t teljesítő középkategóriás klímához képest. Főleg nem, ha felszereltet hozzá egy H tarifás mérőt, és így 30% kedvezményt kap az áram árából.
  • Tapasztalataim szerint fűtésnél, a ventilátort, leginkább a legkisebb fordulatszámon érdemes használni. Nem csak a hangja és a huzata miatt. Ha a mozgó meleg levegő túl intenzíven találkozik az ablaküvegekkel, akkor -legyen bármilyen jól szigetelő szuperüveg az ablakban,- az utcát fogja fűteni, mivel felgyorsul az ablaküveg és a benti levegő hőcseréje.
  • A műszaki adatokban megadott legalacsonyabb külső hőmérséklet közelében, erősen lecsökken a teljesítmény. Ezért nem minden körülmények között gazdaságos a klíma használata.
  • A beállított hőmérsékletet csak nagy vonalakban követi, +/-2°c eltérés előfordulhat.
  • A kültéri egység kondenzvíz elvezetése nagy hidegben fagyásveszéllyel jár.
  • A sokak álltal feleslegesnek ítélt időzítő funkció rendkívül praktikus fűtéshez. Sajnos nem minden klímában van beépített óra, ezeknél sokkal primitívebb az időzítés lehetősége, minden nap külön be kell állítani, míg a belső órával rendelkezőeket elég egyszer beprogramozni, utánna minden nap magától ki és bekapcsol.

Klímatisztítás télen.

A fűtésre használt klímákat nem szokás kikapcsolni, legfeljebb éjszakára. Következés képen, sokkal többet mennek mint nyáron, ezáltal gyorsabban is koszolódnak. Mivel több levegőt keringetnek át magukon, a szűrőjük gyorsabban porosodik, ezt érdemes, a levegő szennyezettségének függvényében időnként megnézni és kimosni. Ehhez nem kell klímaszerelő.
Fűtéskor a klíma belseje nem nyirkosodik, mint hűtésnél, ezért azok a parányi lebegő részecskék amik nyáron megragadnak a nyirkos felületeken, ilyenkor nagyobbrészt keresztülmennek a klíma belsején.
A másik nagy különbség a koszolódásban, hogy ha nyáron a légkondiban élő baktériumok, esetleg penészgombák a hő és szárasság hatására elpusztulnak. Persze attól még benne maradnak, és bár nem képesek fertőzni, egy asztmás számára még mindig kellemetlen a jelenlétük.
A fentiek normál háztartási körülmények között állják meg a helyüket, kivétel ez alól a konyhába szerelt légkondicionáló, ami még akkor is összeszedi a zsír gőzőket, ha elszívót használnak sütés- főzés közben.
A klímatisztítást érdemes a fűtési szezon eleje és vége felé időzíteni.

Azoknál a klímáknál, amiket kizárólag hűtésre használnak teljesen mindegy, hogy szeptember és április között mikor tisztíttatják. A klímák légszállítása 500m3 / óra fölött van, azaz működés közben egy nap alatt több poros levegő fordul meg a klíma fölött, mint egész télen amíg áll, ha télen kitisztíttalja, nem kell attól féltenie, hogy tavaszra poros lesz a teteje.