Légkondicionáló tisztítás Budapesten

Légkondi tisztítás

Árak

Bemutatkozás

Cikkek

Fűtés split klímával.

A jelen pillanatban kapható split klímák mindegyikével lehet fűteni. Persze ezek a klímák közel sem egyformák, ezért nem mindegy, hogy melyiket választja fűtésre. Az alapoktól kezdve körbejárjuk a témát és a cikk végére remélem, mindent megtud, amire kíváncsi.

Illusztráció a klímás fűtéshez.

Inverteres vagy nem inverteres?

2015.-óta egy EU rendelet csak inverteres klímákat enged az unión belül forgalomba hozni. Az inverteres klímák kivétel nélkül tudnak fűteni. A régebbi, nem inverteres, úgynevezett ON/OFF klímák nem mindegyike, de nagyrészük szintén tud fűteni. Ha valaki azzal akarna egy klímát kiemelni a többi közül, hogy inverteres, hőszivattyús, vagy tud fűteni, akkor ne dőljön be neki, mert ez bármelyikről elmondható.

Többször hallottam már, hogy "csak az inverteres klímákkal lehet fűteni." Ez nem igaz. Az inverternek semmi köze a fűtéshez, egy úgynevezett négy utas szelep teszi lehetővé a hűtés/fűtés funkciók váltogatását.

A négyutas szelep.

A klímás fűtés bekapcsolása

A klíma távirányítójának MODE vagy MASTER CONTROL feliratú gombja segítségével állítsa a klímát fűtés üzemmódba. Vagy egy napocskát kell látnia a távirányító kijelzőjén vagy a HEAT feliratot. A fűtés üzem indítása után nem sok minden történik a beltéri egységgel. Semmi gond, ez teljesen normális, ilyenkor csak a kültéri egység dolgozik, a beltéri egység kb. 3-5 perc után kezd el meleg levegőt fújni.
A fűtést időközönként leolvasztási ciklusok szakítják meg, ilyenkor leáll a beltéri egység ventilátora és a kültéri egységből kifolyik a gép hátuljáról leolvadó jégréteg.
Ez az olvadékvíz, fagypont alatt okozhat némi problémát, mert vagy odafagy a gép alá, vagy belefagyhat a kondenzcsőbe is, ha az be van kötve a kültéri alá. Természetesen mindenre van megoldás, csak ezt is számításba kell venni.

A kültéri egység jegesedése és leolvasztása

A kültéri egység a külső páratartalom fügfényében jegesedik, ezért (mint fentebb már említettem) a fűtési üzemet, leolvasztási ciklusok szakítják meg. Ilyenkor leáll a beltéri egység ventilátora, megváltozik a légerelő lapát beállítása és pár percig csak a kompreszor búg, majd lassan kifolyik a kültéri egység alján a hátuljára és az oldalára ráfagyott dér.

A klímás fűtés előnyei és hátrányai.

Az elektromos hősugárzót leszámítva, gyorsabban érezteti a hatását a bekapcsolást követően, mint bármelyik fűtési rendszer. Nincs sugárzó hő, mint a radiátornál viszont érezhető légáramlat az van, melynek iránya és ereje ugyan szabályozható, de teljesen észrevétlenné nem lehet tenni.

Hangszóró ikon. A beltéri ventilátorának és a mozgó levegőnek van némi hangja, ez tudható, mivel a gyártók megadják a termékkatalógusokban. Jelenleg az elérhető legkisebb hangnyomás 20db(A) körül van. A fűtési üzemmód nem egy folyamatos üzem, időnként megszakítják a leolvasztási ciklusok, illetve a gép magától leáll, ha eléri a beállított hőfokot, így vannak időszakok mikor teljesen megszűnik a légmozgás.
Az olcsóbb készülékeken jobban észre lehet venni, hogy a hőtágulás következtében, időnként recseg a hőcserélő és a műanyag kaszni, ugyanis a beltéri egységben, a leolvasztások miatt akár 50°C hőmérséklet ingadozás is előfordul fűtési üzemmódban.

A klíma hangjai egyáltalán nem elviselhetetlenek, rövid idő után, már észre sem lehet venni. Igaz, hogy az éjszakai tehervonat forgalmat is meg lehet szokni a balatoni nyaralás végére, de ez talán még nem ez a kategória.

A klímás fűtés előnyei:

- olcsó és gyors telepítés
- nem engedélyköteles
- az átmeneti időszakban verhetetlen fogyasztás
- helységenkénti vezérlés, akár Wi-Fi-ről is
- a fűtés mellett a nyári hűtést is megoldja

A klímás fűtés hátrányai:

- a mozgó levegő miatti huzat
- a ventilátor hangja
- magasabb karbantartási költség
- kemény fagyoknál teljesítmény és hatásfok csökkenés

Mennyibe kerül a klímás fűtés?

Bár elektromos árammal üzemel a klíma, de mivel hőszivattyúként működik, kb. a negyedét fogyasztja mint az összes többi elektromos fűtés.

A klíma fogyasztását erősen befolyásolja a külső hőmérséklet. Minél hidegebb a kinti levegő, annál kevesebb hőt tud elvonni belőle azonos energia felhasználás mellett. Tehát: ahogy csökken a külső hőmérséklet úgy nő a klíma fogyasztása. A gyártók, a fogyasztási adatokat egész szezonra is megadják egy arányszám segítségével, ez a SCOP. A felvett energia/leadott hőteljesítmény hányadosát mutatja egy fűtési szezon alatt.
Ezekkel a számokkal óvatosan kell bánni, mivel az elmúlt évben egyre hihetetlenebb számok kerültek elő több gyártónál is.

1kWh áram az ELMÜ-ÉMÁSZnál A1 normál árszabásnál 37,55 Ft, míg a split klímákhoz is igényelhető H tarifával 23,17 Ft. Egy középkategóriás split klíma átlag 4 SCOP-al (szezonális jóságfokkal) rendelkezik, így 1kWh áramból, egy fűtési szezon alatt, átlagosan 4kW hőmennyiséget állít elő.

A1 normál árszabással: 9,39Ft / 1kW hőenergia

H tarifával: 5,8Ft / 1kW hőenergia

1 kWh hőenergia ára kb 10Ft.

Kazán vagy légkondi?

Szerintem a padlófűtésnek párja nincsen kényelemben, viszont sok esetben vagy nem lehet kiépíteni, vagy nagyon drága.
A légkondi által felvett elektromos energia és a leadott hőenergia aránya erősen ingadozik a külső hőmérséklet hatására, így a fogyasztását nehéz viszonyítani az időjárástól kevésbé befolyásolt gázfűtéshez. A nyílt égésterű kazánokhoz képest mindenféleképpen gazdaságosabb, míg a kondenzációs kazánokhoz képest, mondjuk úgy, hogy versenyképes a klímás fűtés.

Egy kisebb lakás 2db légkondival kifűthető, ami azt jelenti, hogy 5-600e Ft bekerülési költséggel ki lehet építeni egy versenyképes fogyasztású fűtést, takarítással együtt, egy nap alatt.
A cirkós fűtési rendszer esetében ez a költség jóval magasabb, a kondenzációs kazán, a kémény, a radiátorok és/vagy a padlófűtés kiépítése lényegesen drágább. A kéményseprői szakvélemény, a gázterv és a gázbekötési engedély pedig a plusz költségeken felül még a beüzemelés idejét is eltolják. 1-1,5 millió alatt nem állnak meg a költségek, az engedélyezés pedig 1-2 hónap a kivitelező tökösségétől függően.
50nm alatti lakások felújítása esetében, megfontolandó lehetőség a klímás fűtés.

A légkondicionáló alkalmas egy nagyobb házon belüli helységenkénti fűtésre is. A hálószobában és a nappaliban ritkán kell egyidejűleg ugyan olyan melegnek lennie. Ha ezt külön-külön szabályozni tudja, azzal pénzt takaríthat meg.

Fűtéshez tartozó műszaki paraméterek és funkciók.

Azaz, mire figyeljen, ha fűtéshez választ klímát?

Működési tartomány:
Minden gyártó megadja a legkisebb külső hőmérsékletet, amin még biztonságosan fűt a készülék. A jelenlegi piaci kínálat szerint -7 és -30°C-ig fűtő klímák közül válogathatunk.
Az R32 hűtőközeggel töltött klímák jobban teljesítenek alacsonyabb külső hőmérsékleten. Jelenleg, a már kifutó R410a és az azt leváltó R32 töltetű klímák is kaphatóak, ezért vásárlás előtt ezt is figyelembe kell venni.

Téliesítés:
Nem minden légkondi van téliesítve. A téliesített klíma csepptálcája és a kompresszora egy elektromos fűtőszállal van ellátva. A csepptálca fűtés megakadályozza, hogy a leolvasztás után a kültéri egységbe belefagyjon a kondenzvíz és idővel egy nagy jégtömbbé váljon a gép. A karterfűtés melegen tartja a kompresszorban lévő olajat, ezzel kiiktatva a túlhűlés okozta indítási rizikókat.

8°C temperálás:
A távirányítók hőfokszabályzója 17 és 30°C közötti tartományban állítható, ezért a 8°C temperálás funkció nélküli gépek nem alkalmasak temperálásra, mert addig dolgoznak, míg a minimálisan beállított 17°C-t el nem érik.

Leolvasztás:
A fűtés üzemmód bekapcsolása után a klíma a kültéri egység leolvasztásával kezd. A leolvasztás kb. 5 percig tart, utána elkezdi felfűteni a beltéri egységet, majd elindul a ventilátor és egyre melegedő levegőt fúj a légkondi.
A leolvasztási programot kb. óránként lefuttatja a gép, ilyenkor leáll a fűtés, megáll a ventilátor és esetleg a hőtágulás miatt pattogó hangokat is ad a beltéri egység.
A leolvasztás védi meg a klímát attól, hogy egy nagy jégtömbbé változzon.

Névleges fűtési teljesítmény:
Általában nagyobb érték, mint a névleges hűtési teljesítmény, de előfordulhat, hogy kisebb annál, az viszont biztos, hogy soha nem azonos. A 3,5kW-os klímák fűtőteljesítménye 2,3 és 4,2kW között mozog, márkától és típustól függően, e szerint a klíma összehasonlító táblázat szerint.

Fűtési hatásfok:
A COP, a jóságfok mutatja meg, hogy egy bizonyos hőmérsékleten 1kWh elektromos áramból hány kW hőmennyiséget állít elő.
A SCOP, A szezonális jóságfok azt mutatja, hogy egy fűtési szezon alatt, átlagosan, hány kW hőt termel 1kWh áram felhasználásával.
Az SCOP értéket nézve pontosabban látjuk a klíma energia felhasználását, mint a betűjeles energiaosztályozással.

A klímák energetikai táblázata.

Tapasztalatok és privát vélemények.

Privát véleményem szerint nem kell megvenni a legdrágább Japán prémium készülékeket fűtéshez. 200e és 220e Ft között már lehet kapni olyan klímát, ami -20°C-ig megbízhatóan működik.
A 4,6-os SCOP-val rendelkező 420e Ft-os csúcsklíma a fogyasztásában, nem hozza vissza az árkülönbséget egy fele annyiba kerülő 4,0 SCOP-t teljesítő középkategóriás klímához képest. Főleg nem, ha felszereltet hozzá egy H tarifás mérőt, és így 30% kedvezményt kap az áram árából.
Tapasztalataim szerint fűtésnél, a ventilátort, leginkább a legkisebb fordulatszámon érdemes használni. Nem csak a hangja és a huzata miatt. Ha a mozgó meleg levegő túl intenzíven találkozik az ablaküvegekkel, akkor -legyen bármilyen jól szigetelő szuperüveg az ablakban,- az utcát fogja fűteni, mivel felgyorsul az ablaküveg és a benti levegő hőcseréje.
A műszaki adatokban megadott legalacsonyabb külső hőmérséklet közelében, erősen lecsökken a teljesítmény. Ezért nem minden körülmények között gazdaságos a klíma használata.
A beállított hőmérsékletet csak nagy vonalakban követi, +/-2°c eltérés előfordulhat.
A kültéri egység kondenzvíz elvezetése nagy hidegben fagyásveszéllyel jár.
A sokak által feleslegesnek ítélt időzítő funkció rendkívül praktikus fűtéshez. Sajnos nem minden klímában van beépített óra, ezeknél sokkal primitívebb az időzítés lehetősége, minden nap külön be kell állítani, míg a belső órával rendelkezőeket elég egyszer beprogramozni, utána minden nap magától ki és bekapcsol a megadott időben.

Klímatisztítás télen.

A fűtésre használt klímákat nem szokás kikapcsolni, akár hónapokig is mennek egyfolytában. Következés képen, sokkal többet mennek, mint nyáron, ezáltal -igaz, hogy másképpen, de- gyorsabban is koszolódnak. Mivel több levegőt keringetnek át magukon, a szűrőjük gyorsabban porosodik, ezt érdemes, a levegő szennyezettségének függvényében 1-4 hetente megnézni és kimosni. Ehhez nem kell klímaszerelő.
Fűtéskor a klíma belseje nem nyirkosodik, mint hűtésnél, ezért azok a parányi lebegő részecskék amik nyáron könnyebben megragadnak a nyirkos felületeken, ilyenkor nagyobbrészt keresztülmennek a klíma belsején.
A másik nagy különbség a koszolódásban, hogy ha nyáron a légkondiban élő baktériumok, esetleg penészgombák a hő és szárasság hatására elpusztulnak. Persze attól még benne maradnak, és bár nem képesek fertőzni, egy asztmás számára még mindig kellemetlen a jelenlétük.
A fentiek normál háztartási körülmények között állják meg a helyüket, kivétel ez alól a konyhába szerelt légkondicionáló, ami még akkor is összeszedi a zsír gőzöket, ha elszívót használnak sütés-főzés közben.
A klímatisztítást érdemes a fűtési szezon elejére, októberre és a vége felé, legkésőbb márciusra időzíteni.

Azoknál a klímáknál, melyeket kizárólag hűtésre használnak, teljesen mindegy, hogy szeptember és április között mikor tisztíttatják. A klímák légszállítása 500m3 / óra fölött van, azaz működés közben egy nap alatt több poros levegő fordul meg a klíma fölött, mint egész télen amíg áll, ha télen kitisztíttatja, nem kell attól féltenie, hogy tavaszra poros lesz a belseje.

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg ismerőseivel:

...vagy szóljon hozzá, kérdezzen!