Fűtés split klímával

Az Európai unióban forgalomba hozható split klímák mindegyikével lehet fűteni. Persze ezek a klímák közel sem egyforma képességgel rendelkeznek, ezért nem mindegy, hogy melyiket választja fűtésre. Az alapoktól kezdve körbejárjuk a témát és a cikk végére remélem, mindent megtud a klímás fűtésről.

Mi a különbség az inverteres és a nem inverteres klímák között?

Az inverteres klíma képes szabályozni a teljesítményét, konyhanyelven szólva félgőzzel is tud üzemelni, míg a nem inverteres klíma csak ki és bekapcsolni tudja a kompresszorát.

Egy 2015-ös EU rendelet csak inverteres klímákat enged az unión belül forgalomba hozni. Az inverteres klímák kivétel nélkül tudnak fűteni. A régebbi, nem inverteres, úgynevezett ON/OFF klímák nem mindegyike, de nagyrészük szintén tud fűteni. Ha valaki azzal akarna egy klímát kiemelni a többi közül, hogy inverteres, hőszivattyús, vagy tud fűteni, akkor ne dőljön be neki, mert ez bármelyikről klímáról elmondható.

Többször hallottam már, hogy "csak az inverteres klímákkal lehet fűteni." Ez nem igaz! Az inverternek semmi köze a fűtéshez. Egy úgynevezett négy utas szelep teszi lehetővé a hűtés és a fűtés üzemmódok váltogatását.

Mit tudnak a fűtésre optimalizált klímák?

Annak ellenére, hogy ma már mindegyik klíma tud fűteni, az alap modelleken kívül megkülönböztetünk külön téliesített klímákat és külön fűtésre optimalizált klímákat.

Ennyivel tudnak többet a téliesített klímák mint az alap modellek:

• Csepptálca fűtés: Elektromos fűtőszál a csepptálca belső felén. Nem engedi belefagyni a leolvasztáskor keletkező olvadék vizet a csepptálcába.
• Karter fűtés: Elektromos fűtőszál a kompresszor alján, ami nem engedi megdermedni az olajat, így segít az indításnál.

Ennyivel tudnak többet a fűtésre optimalizált klímák mint a téliesített modellek:

• Több, nagyobb lyuk a csepptálcán, ami segít az olvadékvíz gyors távozásában, olyan helyeken, ahol a kondenzvíz szabad kifolyása megengedett.
• Megnövelt, esetleg módosított hőcserélők, hogy alacsony külső hőmérséklet mellett is tudjon hőt elvonni a levegőből.
• Erősebb, gőz vissza fecskendezéses kompresszor.
• 5 W/W feletti SCOP

A klímás fűtés bekapcsolása

A klíma távirányítójának MODE vagy MASTER CONTROL feliratú gombja segítségével állítsa a klímát fűtés üzemmódba. Vagy egy napocskát kell látnia a távirányító kijelzőjén vagy a HEAT feliratot. A fűtés üzem indítása után nem sok minden történik a beltéri egységgel. Semmi gond, ez teljesen normális, ilyenkor csak a kültéri egység dolgozik, a beltéri egység kb. 5 perc után kezd el meleg levegőt fújni.

A ventilátor működése fűtés üzemben

A klímák ventilátorát 3-5 erősségi fokozatba, illetve automata üzemmódba állíthatjuk, mely utóbbi a hűtés/fűtés intenzitáshoz mérten állítja a sebességet. A többi üzemmódtól eltérően, fűtéskor, ha már elérte a beállított hőfokot, lekapcsol a ventilátor egy alapjáratra, hogy ne okozzon feleslegesen huzatot.
Leolvasztáskor a légkondi ventilátora leáll és nem reagál a távirányító parancsaira.

A légterelő működése

Fűtési üzemben minden klíma automatikusan lefelé irányítja a légterelő lapátot. Ezt az alapbeállítást természetesen meg lehet változtatni, de az egyenletesebb hő eloszlás miatt célszerű lefelé fúvatni a meleg levegőt.
Leolvasztáskor a légterelő majdnem teljesen becsukódik, ezt követően egyes modelleknél előfordulhat, hogy a gyári alapbeállításra áll vissza, nem az általunk megadott pozícióba.

A hőfok érzékelés és szabályozás

Sajnos nem mindig egyezik az ember hőérzete és a klíma termisztorának kalibrálása, sőt az egymás mellé rakott hőmérők is gyakran más értéket mutatnak. Az első jelenség a szubjektív érzet miatt van, míg a második viszont minőségi probléma.
A hőfok érzékelési problémák gyakori oka, ha a klíma túl közel van a mennyezethez, ahová a meleg levegő igyekszik. Így elkerülhetetlen, hogy sokkal melegebb levegőt szív be mint ami minket körülvesz.
A klímák hőfok szabályozása, márkánként változik, minden cég más-más hiszterézist állít be, így bizonyos gépeknél előfordulhat +/- 3-4° hőingadozás is.

A kültéri egység jegesedése és leolvasztása

A külső hőmérséklet és páratartalom függvényében a kültéri egység jegesedik, ezért a fűtési üzemet, leolvasztási ciklusok szakítják meg. Ilyenkor leáll a beltéri egység ventilátora, megváltozik a légterelő lapát beállítása és pár percig csak a kompresszor búg, majd leolvad és kifolyik a kültéri egység alján a hátuljára és az oldalára ráfagyott dér.

Az olvadékvíz, fagypont alatt vagy odafagy a gép alá ahová kifolyt, vagy belefagyhat a kondenzcsőbe is, ha az be van kötve a kültéri egység alá. Az olvadékvíz fagyását már a telepítéskor érdemes számításba venni, de utólagosan is meg lehet oldani.

A klímás fűtés sajátosságai

Az elektromos hősugárzót leszámítva, gyorsabban érezteti a hatását a bekapcsolást követően, mint bármelyik fűtési rendszer.

Nincs sugárzó hő mint a radiátornál, viszont érezhető légáramlat az van, melynek iránya és ereje ugyan szabályozható, de teljesen észrevétlenné nem lehet tenni.

Nagyobb hidegben az egyszerűbb kültéri egységek hangosabban üzemelnek.

A klímás fűtés előnyei:

• olcsó és gyors telepítés
• nem engedélyköteles
• az átmeneti időszakokban verhetetlen fogyasztás
• helységenkénti szabályozás akár Wi-Fi-ről is
• a fűtés mellett a nyári hűtést is megoldja
• nagyon gyorsan felfűti a helységet

A klímás fűtés hátrányai:

• a mozgó levegő miatti huzat
• a ventilátor hangja
• magasabb karbantartási költség
• kemény fagyoknál teljesítmény és hatásfok csökkenés
• nem minden helységben alkalmazható

Mennyibe kerül a klímás fűtés?

A klíma hőszivattyúként működik, ezért nagyban függ az időjárástól, átlagosan megközelítőleg a negyedét fogyasztja mint az összes többi elektromos fűtés.

Minél hidegebb a kinti levegő, annál kevesebb hőt tud elvonni belőle azonos energia felhasználás mellett. Minél párásabb a levegő fagypont körül, vagy az alatt, annál jobban jegesedik a kültéri hőcserélő.
Tehát: ahogy csökken a külső hőmérséklet és ahogy nő alacsony hőmérséklet mellet a páratartalom úgy nő a klíma fogyasztása.

A gyártók, a fogyasztási adatokat egész szezonra is megadják egy arányszám segítségével, ez a SCOP. Az SCOP a felvett energia és a leadott hőteljesítmény átlagos hányadosát mutatja egy fűtési szezon alatt.

1kWh áram normál árszabásnál piaci áron 70 Ft, "rezsicsökkentett áron" 38 Ft, míg a split klímákhoz is igényelhető H tarifával 23,16 Ft. Egy középkategóriás split klíma átlag 4,6 SCOP-al (szezonális jóságfokkal) rendelkezik, így 1kWh áramból, egy fűtési szezon alatt, átlagosan 4,6 kW hőmennyiséget állít elő.

• piaci áron: 15,21Ft/kW hőenergia
• rezsicsökkentett áron: 8,26Ft/kW hőenergia
• H tarifával: 5,03Ft/kW hőenergia
• Norvég panel: 38Ft/kW hőenergia

A fenti összegek durván elnagyolt számítás eredményei. A pontos fogyasztási adatokat nagyban befolyásolják a klíma adottságai és az időjárás.

Kazán vagy légkondi?

Szerintem a padlófűtésnek nincs párja kényelemben, viszont sok esetben vagy nem lehet kiépíteni, vagy nagyon drága lenne.
A légkondi által felvett elektromos energia és a leadott hőenergia aránya erősen ingadozik a külső hőmérséklet hatására, így a fogyasztását nehéz viszonyítani az időjárástól kevésbé befolyásolt gázfűtéshez. A nyílt égésterű kazánokhoz képest mindenféleképpen gazdaságosabb, míg a kondenzációs kazánokhoz képest, mondjuk úgy, hogy versenyképes a klímás fűtés.

Egy kisebb lakás 2db légkondival kifűthető, ami azt jelenti, hogy 600e-1,2m Ft bekerülési költséggel ki lehet építeni egy versenyképes fogyasztású fűtést, takarítással együtt, egy nap alatt.
A cirkós fűtési rendszer esetében ez a költség jóval magasabb, a kondenzációs kazán, a kémény, a radiátorok és/vagy a padlófűtés kiépítése lényegesen drágább. A kéményseprői szakvélemény, a gázterv és a gáz bekötési engedély pedig a plusz költségeken felül még a beüzemelés idejét is eltolják. 2 millió alatt nem állnak meg a költségek, az engedélyezés pedig 1-2 hónap a kivitelező rátermettségétől függően.
50nm alatti lakások felújítása esetében, megfontolandó lehetőség a klímás fűtés.

A légkondicionáló alkalmas egy nagyobb házon belüli helységenkénti fűtésre is. A hálószobában és a nappaliban ritkán kell egyidejűleg ugyan olyan melegnek lennie. Ha ezt külön-külön szabályozni tudja, azzal pénzt takaríthat meg.

Fűtéshez tartozó műszaki paraméterek és funkciók

Azaz, mire figyeljen, ha fűtéshez választ klímát?

Téliesítés:
Nem minden légkondi van téliesítve. A téliesített klíma csepptálcája és a kompresszora egy elektromos fűtőszállal van ellátva. A csepptálca fűtés megakadályozza, hogy a leolvasztás után a kültéri egységbe belefagyjon a kondenzvíz és idővel egy nagy jégtömbbé váljon a gép. A karterfűtés nem engedi megdermedni a kompresszorban lévő olajat, ezzel csökkenti a hideg indítások okozta kopást.

Fűtésre optimalizált klímák:
Nagyobb hőcserélővel, erősebb kompresszorral, fejlettebb műszaki tartalommal rendelkező klímák. Alacsony külső hőmérsékleten is megtartják a névleges teljesítményüket.

Temperálás:
A távirányítók hőfokszabályzója 17 és 30°C közötti tartományban állítható, ezért a 8 vagy 12°C temperálás funkció nélküli gépek nem alkalmasak temperálásra, mert addig dolgoznak, míg a minimálisan beállított 17°C-t el nem érik.

Névleges fűtési teljesítmény:
Általában nagyobb érték, mint a névleges hűtési teljesítmény. A 3,5kW-os klímák fűtőteljesítménye 3,4-4,2kW között mozog, márkától és típustól függően.

Fűtési hatásfok:
A COP, a jóságfok mutatja meg, hogy egy bizonyos hőmérsékleten 1kWh elektromos áramból hány kW hőmennyiséget állít elő.
A SCOP, a szezonális jóságfok azt mutatja, hogy egy fűtési szezon alatt, átlagosan, hány kW hőt termel 1kWh áram felhasználásával.
Az SCOP értéket nézve sokkal pontosabban látjuk a klíma fogyasztását, mint a betűjeles energiaosztályozással.

Természetesen egy 2026 januárihoz hasonló keményebb hideg esetén ez az egész számítás felborul.

Tapasztalatok és privát vélemények a klímás fűtésről

Ha nem használ függönyt, akkor a mozgó meleg levegő találkozik az ablaküvegekkel és legyen az bármilyen jól szigetelő szuperüveg, az utcát fogja fűteni, mivel felgyorsul az ablaküveg és a benti mozgó levegő hőcseréje.

Bizonyos márkák a beállított hőmérsékletet csak nagy vonalakban követik, +/-2°C eltérés is előfordulhat.

Az időzítő funkció használata rendkívül praktikus a fűtéshez. Sajnos nem minden klímában van beépített óra, ezeknél sokkal primitívebb az időzítés lehetősége, minden nap külön be kell állítani, míg a belső órával rendelkező típusokat elég egyszer beprogramozni, utána minden nap magától ki és bekapcsol a megadott időben.

Klímatisztítás télen

A fűtésre használt klímákat nem szokás kikapcsolni, akár hónapokig is mennek egyfolytában. Következés képen, sokkal többet mennek, mint nyáron, ezáltal -igaz, hogy másképpen, de- gyorsabban is koszolódnak. A szűrőjük gyorsabban porosodik, ezt érdemes a levegő szennyezettségének függvényében 2-4 hetente megnézni és kimosni, különben működési zavarokat okoz.

Fűtéskor a klíma belseje nem nyirkosodik, mint hűtésnél, ezért azok a parányi lebegő részecskék amik nyáron könnyebben megragadnak a nyirkos felületeken, ilyenkor nagyobbrészt keresztülhaladnak a klíma belsején.
A másik nagy különbség a koszolódásban, hogy ha nyáron a légkondiban élő baktériumok, esetleg penészgombák a hő és szárasság hatására elpusztulnak. Persze attól még benne maradnak, és bár nem képesek fertőzni, egy asztmás számára még mindig kellemetlen a jelenlétük.

A fentiek normál háztartási körülmények között állják meg a helyüket, kivétel ez alól a konyhába szerelt légkondicionáló, ami még akkor is összeszedi a zsír gőzöket, ha elszívót használnak sütés-főzés közben.

A klímatisztítást érdemes a fűtési szezon elejére, októberre és a vége felé, legkésőbb márciusra időzíteni.

Azoknál a klímáknál, melyeket kizárólag hűtésre használnak, teljesen mindegy, hogy szeptember és április között mikor tisztíttatják. A klímák légszállítása 500m3 / óra fölött van, azaz működés közben egy nap alatt több poros levegő fordul meg a klíma fölött, mint egész télen amíg áll. Ha télen tisztíttatja a klímát nem kell attól féltenie, hogy tavaszra poros lesz a belseje.

Írta: Sipos Ákos