A klíma jegesedése és leolvasztása
A fűtésre használt klímák kültéri egységei, az időjárás függvényében, hol jobban, hol kevésbé jegesednek. A fűtési üzemet ciklikusan megszakító, automatikus leolvasztás hivatott kezelni, ezt az egyébként természetes jelenséget.
A leolvasztások gyakorisága klíma függő. Vannak egyszerűbb és kifinomultabb vezérlések, mint ahogy vannak olcsóbb és fűtésre optimalizált klímák. Az egyszerűbb változat bizonyos üzemóra elteltével olvaszt le, míg a kifinomultabb „érzéssel teszi” ezt, azaz a szenzorai segítségével gyűjtött adatokra támaszkodva kapcsol olvasztásra.
Maga a leolvasztás abból áll, hogy a gép, fűtésből hűtésbe kapcsol, a kompresszor dolgozik, de a kültéri és beltéri ventilátorok állnak. A felhasználó ebből csak annyit vesz észre, hogy leáll a fűtés, a vízszintes légterelő lapát félig bezáródik és fura hangokat ad a beltéri egység, mint például sistereg és recseg. Általában egy led, vagy az egyik ikon villogásával, esetleg a df (defrost) felirattal jelzi a beltéri egység a folyamat elindulását. Ilyenkor a kültéri egység lamellás hőcserélőjét felmelegíti, amiről lefolyik az addig ráfagyott jég és zúzmara.
A nem fűtésre optimalizált klímáknál előfordulhatnak olyan pillanatok, amikor szükségessé válik az emberi beavatkozás, a gép egy bizonyos ponton túl már képtelen megszüntetni a jegesedést. Tapasztalataim szerint ezt a klímatisztítás hiánya és a nálunk viszonylag ritka hóesés okozza.
A jegesedés veszélyei
A túlzott jegesedés gátolja a klíma megfelelő hőátadását, ezért romlani fog a hatásfoka.
Csökkenő teljesítmény mellett, megnő a fogyasztás, illetve a feleslegesen erőlködő a gépnek, csökken az élettartama.
A csepptálca fűtés nélküli kültéri egységek aljába belefagyott olvadékvíz képes megállítani a ventilátort,
sőt akár el is törheti a lapátot.
Elkoszolódott kondenzátor
Ha szennyezett a kültéri egység lamellázata, akkor nehezebben keringeti át magán a levegőt, így nehezebben veszi fel a hőt, tehát hidegebb marad,
könnyebben ráfagy a levegőben lévő nedvesség.
Itt már hiába olvasztgatjuk le a gépet, mert amíg nem áll helyre a lamellák légáteresztő illetve hő felvevő képessége, addig újra visszatér a jegesedés.
A megoldás a kültéri egység alapos mosása.
Hóesés és ónos eső hatása a klímára
A szállingózó hópihék könnyedén kerülnek a kültéri egység oldalára. Ha megy a ventilátor, egyszerűen odaszippantja őket, ezért a hóesésben gyorsabban vastagszik a kültéri egységek fehér kabátja és egy bizonyos ponton túl, ezt már nem képes kezelni az automatikus leolvasztás.
A megvastagodott jégréteget, ami már nem ér hozzá a hőcserélőhöz, a leolvasztási ciklusok nem tudják kezelni, Mivel a hőcserélő és a jégpáncél közötti 2-3 milliméteres légrés szigetel. Ha már a leolvasztás, vagy a hűtésre kapcsolás sem képes eltüntetni a jeget, akkor néhány vödör melegvízzel lehet segíteni a gépen.
A klíma jegesedésének kezelése
Minél gyorsabban távozik az olvadékvíz a kültéri egység aljából, annál kisebb az esélye, hogy belefagy és problémát okoz.
A téliesített kültéri egységben gyárilag beépített csepptálca fűtés van, illetve az alján sok lyuk található melyeken a víz gyorsan távozik.
Azokon a helyeken, ahol nincs lehetőség az olvadék vizet közvetlenül a kültéri egység alá vezetni,
fűtőszállal ellátott csövezéssel lehet biztonságosan elvezetni a nélkül, hogy belefagyna a csőbe,
illetve a csepptálca fűtés nélküli klímákba is lehet utólag fűtőszálat szerelni.
Hogyan lehet téliesíteni a klímát?
Csepptálca fűtőkábelt 1 métertől 7 méteres hosszig lehet választani, hossztól függően 40W és 280W közötti teljesítménnyel.
Ezt a kábelt tetszőleges hosszban szokás elrendezni a csepptálca aljában a hőcserélő mellet, illetve ezt lehet kivezetni a cseppvíz elvezető csőben, vagy a csövön kívül.
A csepptálcán belül fixen, méghozzá nem ragasztva, hanem csavarozva kell rögzíteni, hogy véletlenül se kapja el a ventilátor lapát.
Az általánosan használt 16mm belső átmérőjű csőben vezetni nem tartom szerencsésnek, mert könnyen dugulást okozhat.
Ezért vagy a csövön kívül, vagy egy nagyobb átmérőjű csövön belül is érdemes vezetni.
A vezérléséhez főként Prodigy termosztátot használnak, melyet úgy szokás állítani, hogy 2°C alatt bekapcsoljon.
Két termosztáttal megoldható, hogy a fűtőszál csak akkor üzemeljen amikor ténylegesen szükség van rá,
tehát fagypont alatt, leolvasztáskor.
Ilyenkor az első termosztát figyeli a külső hőmérsékletet, a másik termosztát sorba kötve pedig figyeli a kültéri egység hőcserélőjének a hőmérsékletét.
Amikor a két feltétel egyszerrre teljesül, tehát hideg a levegő és meleg a kültéri hőcserélője, akkor bekapcsol a fűtőszál,
hogy az épen keletkező olvadékvíz biztonságosan távozhasson.
Írta: Sipos Ákos