Légkondicionáló tisztítás Budapesten

Légkondi tisztítás

Árak

Bemutatkozás

Cikkek

A klíma bekötése.

Illusztráció a klímák áramigényéről. Míg pár évvel ezelőtt a split klímák beltéri egységeit villásdugóval szerelve hozták forgalomba, mostanra szinte az összes légkondi a kültéri egységbe kéri a betápot. A kültéri betápos gépeket is lehet villásdugóval szerelni, de ha van rá mód, akkor egy külön kismegszakító alá kötve sokkal elegánsabb.

Ha fűteni szeretne a klímával és H tarifás elszámolást igényel hozzá, akkor természetesen egy külön kapcsoló táblán, kismegszakító alá kell kötni a gépet.

A villásdugóval forgalomba hozott klímák nem fázis érzékenyek, mégis illik odafigyelni a fázis-nulla sorrendre. Gyakran feszültség alatt kell szerelni a légkondikat és nem tudhatjuk, hogy ki nyúl bele legközelebb.

Az utóbbi években már csak inverteres klímákat lehet forgalmazni az EU-ban. Az inverteres technológia egyik nagy előnye, a motorok finom indítása, így új klímák esetében már nem kell számításba venni a gép bekacsolásakor jelentkező lökésszerű, nagy áramfelvételt.

A légkondicionálók teljesítményét a névleges hűtőteljesítmény alapján rangsorolják. A gép típusszámában mindig jelölve van a teljesítmény, néha kW formájában, de túlnyomó részt MBtu-t használnak a gyártók.
Például a GWH09KF 9MBtu, azaz kb. 2,5kW míg a FTXB35C 3,5kW névleges hűtőteljesítményű.

Tehát a 3,5kW-os klíma nem 3,5kWh-t fogyaszt!

Btu kW biztosíték
9000 2,5 C10
12000 3,5 C10
18000 5-5,5 C12
24000 7-7,5 C17

A leginkább elterjedt 2,3 és 3,5kW névleges hűtőteljesítményű háztartási légkondicionálók áramigénye 1 fázis, 230v, 50Hz és megelégszenek egy C10-es biztosítékkal és a 3x1,5 MT kábellel.
Ha ennél is pontosabb adatokat szeretne, mert szűkös a hálózat és nem találja a katalógusban a maximális áramfelvételt (előfordul,) akkor a légkondi forgalmazóját kell megkérdeznie.

A klímához ajánlott C10 kismegszakító. A klímákhoz használt 3 és 5 eres kábelek.

Vannak olyan kültéri betápos klímák ahol a fázis először a beltéri egységbe érkezik (pl. Midea) és bekapcsoláskor az adja vissza a kültérinek, tehát a kommunikációs kábelen folyik keresztül a teljes áramfelvétel.
A kültéri és a beltéri egység közötti kábel érszáma típusfüggő, de az öt eret nem haladja meg, ezért a 5x1,5 MT kábel elég szokott lenni. Ha valamiért úgy alakul, hogy hiányzik egy ér, akkor "hagyományosan" a földet ki szokták hagyni, mivel a két egység között lévő rézcsövek ezt a feladatot el tudják látni, illetve az imént említett beltériből visszaadott fázis esetén lehet egy kábelt megspórolni, ha a betápot a beltéribe kötjük.
A régi ON/OFF légkondik összekötő kábele 3x1,5 esetleg 4x1,5, ezek a klímák szinte mind villásdugóval szerelve kerültek forgalomba.

A kültéri egységet szükség esetén nagy nyomású vízsugárral szokták tisztítani, ezt figyelembe kell venni a betáp, illetve, akármilyen más kábel, kötődoboz vagy kapcsoló kiépítésénél.

A klíma készenléti fogyasztása.

Készenléti állapotban 1w fogyasztása van a légkondiknak, ez éves szinten nem éri el az 500Ft-ot, így spórolásból nem feltétlenül kell áramtalanítani a készüléket az esetleges használton kívüli időszakban. A fűtésre is használt klímák téliesített kültéri egységeiben viszont van egy úgynevezett karterfűtés, ami bizonyos hőmérséklet alatt bekapcsol. Ez "tartja formában" a kompresszorban lévő olajat, hogy hidegben is zökkenőmentes legyen az indítás. A karterfűtésre sajnos nincsenek pontos adaim, ez egy kb. 20W-os elektromos fűtőszál, ami nagyjából +3°C alatt bekapcsol, így sejthetően számottevő fogyasztása van a téli időszakban.

A beltéri szerelőpanele nem földelt. Ha a klímaszerelő, gumibakkal szereli a kültérit, akkor a kültéri konzol sem földelt. Így lehet az, hogy ha a konzolok rögzítő csavarját sikerül áttolni egy, a falban futó vezetéken, akkor az rázni fog és mégsem veri le a biztosítékot. Volt már részem efféle megrázó élményben klímatisztítás alkalmával.

Ha tetszett a cikk nyomjon egy lájkot!