A klíma elektromos bekötése

Lehet, de nem illik. Régen a klímák beltéri egysége túlnyomó részben villásdugóval szerelve került forgalomba. Manapság a villásdugó is elmaradt, illetve a klímák már a kültéri egységbe kérik a betápot. Nem vezetek róla statisztikát, de szerintem 90%-ban konnektorról üzemelnek azok a mások által telepített klímák, melyekkel a karbantartások alkalmával nap-mint nap találkozom.

Ha fűteni szeretne a klímával és H tarifás villanyórát igényel hozzá, akkor természetesen egy külön kismegszakító alá kell kötni a légkondit, de ehhez már egy villanyszerelőre lesz szüksége és itt érkezünk el ahhoz a kérdéshez, hogy...

Ki kötheti be a klíma betápját?

A klímaszerelő rákötheti a klímára a villanyszerelő által kivezetett betáp kábelt illetve a villásdugóval konnektorba fogja csatlakoztatni a klímát, ha megkéri rá. De a kismegszakítótól a klímáig nem építhet ki vezetéket. Erre csak a villanyszerelő jogosult. Megjegyzem nem ritka, ha egy vállalkozónak egyszerre mind a két szakma a rendelkezésére áll.

H tarifa bekötése esetén, annyival bonyolultabb a helyzet, hogy a mérőóra és a H tarifás kismegszakítók között már csak az elektromos szolgáltatónál regisztrált villanyszerelő dolgozhat.

Milyen vezeték szükséges a klíma bekötéséhez?

Lakossági telepítéseknél a betáp kábel 99%-ban egy 3x1,5 MT kábel szokott lenni.
A kábel keresztmetszetét a klíma áramfelvétele határozza meg. A 3X15, a 2,5 és a 3,5 kW-os készülékeknek megfelel, de az MT kábel hivatalosan nem használható sem kültéren, sem vakolat alatt. A kültéri egység pedig jellemzően a kültérre van telepítve.

A kültéri és a beltéri egység közötti kommunikációs kábel, márkától függően 4 vagy 5 eres. A falba vésett csövezésnél érdemes előrelátóan 5 eres kábelt használni, hogy a későbbiekben egy esetleges készülék cserénél is megfeleljen. A kommunikációs kábel keresztmetszetét érdemes a betáp kábelhez igazítani, mivel például egyes Midea klímáknál, az egyébként a kültéri egységbe kötött betápot, a beltéri egységen keresztül kapja a kompresszor.

Mekkora a klíma áramfelvétele?

A 3,5kW-os klíma nem 3,5kWh-ot fogyaszt!
A légkondicionálók teljesítményét a névleges hűtőteljesítmény alapján rangsorolják, nem pedig a fogyasztásuk alapján. A gép típusszámában mindig jelölve van a hűtési teljesítmény, néha kWh formájában, de túlnyomó részt MBtu-t (British thermal unit) használnak a gyártók.
1Mbtu = 1000btu = 0.2930710694kW
Ebben az esetben az "M" nem az SI rendszerben használt mega, hanem mille, azaz 1000.

Például a 2,7kW-os Gree Amber típus számában a 09 jelöli a névleges hűtőteljesítményt: GWH09YC azaz 9MBtu névleges hűtőteljesítményű, a maximális fogyasztása pedig 1.65kW/h, a Daikin kW-ban adja meg: az FTXB35C azaz 3,5kW névleges hűtőteljesítményű.

A klíma áramfelvétele folyamatosan változik, mivel az inverter képes a névleges teljesítmény töredékére leszabályozni a kompresszort. A klímáknál a maximális áramfelvételt szoktuk nézni, amit az adott készülék dokumentációjában megtalál.

Mennyit fogyaszt a klíma?

Annyit fogyaszt a klíma amennyit dolgozik, az pedig, hogy mennyit dolgozik, attól függ, hogy milyen hőigényű, mekkora légköbmétert hány fokra kell hűteni, vagy fűteni. Továbbá a split klíma egy levegő-levegő hőszivattyú, a fogyasztása nagyban függ a külső hőmérséklettől és a páratartalomtól.
Ugyan annak az épületnek a klímás fűtése az időjárás függvényében telente 20%-ot ingadozik.

A klíma készenléti fogyasztása

Készenléti állapotban 1Wh, azaz 0,001kWh fogyasztása van a légkondiknak, ami éves szinten az 500Ft-ot sem éri el. A fűtésre is használt klímák téliesített kültéri egységeiben viszont van egy úgynevezett karterfűtés és csepptálca fűtés, ami nagyjából 2-3°C alatt automatikusan bekapcsol. A karterfűtés "tartja folyékony formában" a kompresszorban lévő olajat, hogy hidegben is zökkenőmentes legyen az indítás. A csepptálca és a karterfűtés egy kb. 80W-os elektromos fűtőszál, ami nagyjából 2kWh napi fogyasztásával képes 2000Ft költséget generálni egy hónap alatt.

Hiba lehetőségek

A kültéri egységet nagy nyomású vízsugárral tisztítjuk, ezt figyelembe kell venni a betáp, illetve akármilyen más kábel, kötődoboz vagy kapcsoló kiépítésénél.

A klíma bekötésekor figyelembe kell venni az elektromos hálózat állapotát, terhelhetőségét és a meglévő nagy fogyasztókat.

A beltéri egység aljában toldott kábel balesetveszélyes és jelentős anyagi károkat okoz, ha klímatisztításnál, kondenzcső dugulásnál, vagy hűtőközeg hiány okozta csöpögésnél zárlatot okoz.
Életvédelmi relével ellátott rendszer esetében, a FI relét nem lehet vissza kapcsolni míg a klímát szét nem szerelték, vagy ki nem kötötték a hálózatból. Ilyen esetekben a klíma, vagy villanyszerelő kiérkezéséig áram nélkül marad a lakás, ezért a klímát célszerű külön FI relé alá kötni.

A földelés nélküli hálózatra kötött klímák kültéri egységének a burkolata enyhén ráz. Ez a jelenség a hálózat korszerűsítésével megszüntethető. A földelés nélkül használt klímák elveszítik a jótállásukat.

Ezért nem szabad a legolcsóbb szerelőt választani:

Az inverteres klímák vezérlőpaneljeit tönkre teheti, ha működés közben, rendszeresen, úgymond "kirántják alóla a szőnyeget." Az ilyen villanykapcsolóra kötött klímák elveszítik a garanciájukat, ellenben a kültéri egység melletti áramtalanító (KK) kapcsoló engedélyezett, sőt bizonyos esetekben kötelező a beépítése.