A klíma bekötése
Néhány egyszerűbb márkától eltekintve, mostanra szinte az összes légkondi a kültéri egységbe kéri a betápot. A kültéri betápos gépeket is lehet villásdugóval szerelni, de ha van rá mód, akkor egy külön kismegszakító alá kötve sokkal elegánsabb, ráadásul a gyártók is ezt ajánlják. Ha fűteni szeretne a klímával és H tarifás villanyórát igényel hozzá, akkor természetesen egy külön kapcsoló táblán, kismegszakító alá kell kötni a gépet.
Elvileg a nem villásdugóval forgalomba hozott klímák sem fázis érzékenyek, mégis illik odafigyelni a fázis-nulla sorrendre. Gyakran feszültség alatt kell szerelni a légkondikat és nem tudhatjuk, hogy ki nyúl bele legközelebb.
A 3,5kW-os klíma nem 3,5kWh-ot fogyaszt!
A légkondicionálók teljesítményét a névleges hűtőteljesítmény alapján rangsorolják, nem pedig a fogyasztásuk alapján. A gép típusszámában mindig jelölve van a teljesítmény, néha kW formájában, de túlnyomó részt MBtu-t (British thermal unit) használnak a gyártók. 1Mbtu=1000btu az "M" itt nem mega, hanem a római mille.
Például a 2,7kW-os Gree Amber tipus számában a 09 jelöli a névleges hűtőteljesítményt: GWH09YC 9MBtu, azaz kb. 2,5kW névleges hűtőteljesítményű, a maximális fogyasztása pedig 1.65kW/h, a Daikin kW-ban adja meg: az FTXB35C 3,5kW névleges hűtőteljesítményű.
2015-óta már csak inverteres klímákat lehet forgalmazni az EU-ban. Az inverteres technológia egyik nagy előnye, a motorok finom indítása, így új klímák esetében már nem kell számításba venni a gép bekacsolásakor jelentkező lökésszerű, nagy áramfelvételt.
| MBtu | kW | biztosíték |
|---|---|---|
| 09 | 2,5 | C10 |
| 12 | 3,5 | C10 |
| 18 | 5-5,5 | C16 |
| 24 | 7-7,5 | C20 |
A leginkább elterjedt 2,5 és 3,5kW névleges hűtőteljesítményű háztartási légkondicionálók áramigénye 1 fázis, 230v, 50Hz, megelégszenek egy C10-es biztosítékkal és 3x1,5 MT betáp kábellel. Ha ennél is pontosabb adatokat szeretne, mert szűkös a hálózat és nem találja a katalógusban a maximális áramfelvételt, (előfordul) akkor a légkondi forgalmazóját kell megkérdeznie.
Vannak olyan kültéri betápos klímák (pl. Midea) ahol a fázis, a kültéri egységből közvetlenül a beltéri egységbe érkezik és bekapcsoláskor az adja vissza a kültérinek, tehát a kommunikációs kábelen folyik keresztül a kültéri áramfelvétele.
A kültéri és a beltéri egység közötti kábel érszáma típusfüggő, de az öt eret nem haladja meg, ezért a 5x1,5 MT kábel elég szokott lenni. Ha valamiért úgy alakul, (pl. készülék cserénél) hogy hiányzik egy ér, akkor "hagyományosan" a földet ki szokták hagyni, mivel a két egység között lévő rézcsövek ezt a feladatot el tudják látni, illetve az imént említett beltériből visszaadott fázis esetén lehet egy kábelt megspórolni, ha a betápot a beltéribe kötjük. A régi ON/OFF légkondik összekötő kábele 3x1,5 esetleg 4x1,5, ezek a klímák szinte mind villásdugóval szerelve kerültek forgalomba.
A kültéri egységet szükség esetén nagy nyomású vízsugárral szokták tisztítani, ezt figyelembe kell venni a betáp, illetve, akármilyen más kábel, kötődoboz vagy kapcsoló kiépítésénél.
A klíma készenléti fogyasztása
Készenléti állapotban 1Wh, azaz 0,001kWh fogyasztása van a légkondiknak, ami éves szinten az 500Ft-ot sem éri el, így pusztán spórolásból nem feltétlenül kell áramtalanítani a készüléket az esetleges használton kívüli időszakban. A fűtésre is használt klímák téliesített kültéri egységeiben viszont van egy úgynevezett karterfűtés, ami bizonyos hőmérséklet alatt bekapcsol. Ez "tartja formában" a kompresszorban lévő olajat, hogy hidegben is zökkenőmentes legyen az indítás. A karterfűtésre sajnos nincsenek pontos adataim, ez egy kb. 20W-os elektromos fűtőszál, ami nagyjából +2°C alatt bekapcsol, így sejthetően számottevő fogyasztása van a téli időszakban.
Hibalehetőségek
A földelés nélküli hálózatra kötött klímák kültéri egységének a burkolata enyhén ráz, ez a jelenség megszűnik a hálózat korszerűsítésével. A földelés nélkül használt klímák elveszítik a garanciájukat.
A beltéri egység aljában toldott kábel balesetveszélyes és jelentős anyagi károkat okoz, ha klímatisztításnál, kondenzcső dugulásnál, vagy hűtőközeg hiány okozta csöpögésnél zárlatot okoz. Életvédelmi relével ellátott rendszer esetében, a FI relét nem lehet vissza kapcsolni míg a klímát szét nem szerelték, vagy ki nem kötötték a hálózatból. Ilyen esetekben a klíma, vagy villanyszerelő kiérkezéséig áram nélkül marad a lakás, ezért a klímát célszerű külön FI relé alá kötni.
A beltéri egység szerelőpanele nem földelt, illetve ha a klímaszerelő, gumibakkal szereli a kültérit, akkor a kültéri konzol sem földelt. Így lehet az, hogy ha a konzolok rögzítő csavarját sikerül átfúrni egy, a falban futó vezetéken, akkor az rázni fog és mégsem veri le a biztosítékot. Volt már részem efféle megrázó élményben, ahol a szerelő telepítés közben megsértette a társasház betáp vezetékét, a beltéri egység egyik csavarjával és ez csak évekkel később derült ki klímatisztítás alkalmával.
Ezért nem szabad a legolcsóbb szerelőt választani:
Az inverteres klímák vezérlőpaneljeit tönkre teheti, ha működés közben, rendszeresen, úgymond "kirántják alóla a szőnyeget." Az ilyen villanykapcsolóra kötött klímák elveszítik a garanciájukat, ellenben a kültéri egység melletti áramtalanító (KK) kapcsoló engedélyezett, sőt bizonyos esetekben előírás.