Pangó víz kialakulása oldalfali légkondicionálókba

A klíma belsejében pangó vizek ideális környezetet biztosítanak a penészgombák és a biofilm megtelepedésére. A megvastagodott biofilm akár több hónapra is nyújthat túlélési lehetőséget az olyan baktériumoknak mint a Legionella.
Az új rendszerek telepítésénél, a hűtéskor keletkező kondenzvíz maradéktalan és gyors elvezetésének előnyt kell élveznie más telepítési és esztétikai szempontokkal szemben. A már meglévő légkondicionálók kb.70%-ának, a kondenzcső elvezetése esélyt ad a pangó víz kialakulására, ezért ezeket érdemes felülvizsgáltatni a klíma tisztítása során.

Tervezési hibából adódó pangó vizek

Az oldalfali split klímák kondenztálcáit, elenyésző kivétellel, két oldali kondenzcső csatlakoztatási lehetőséggel gyártják. A kétoldali csatlakozási lehetőség egy olyan praktikus megoldás, ami két problémát okoz.
Az első probléma, a fenti ábrán látható módon, a használaton kívüli, ledugózott csatlakozási pont mélyedésében, minden hűtési (COOL) vagy szárítási (DRY) üzem után kisebb mennyiségű megrekedt kondenzvíz.
A második probléma hogy a kétoldali kivezetés miatt a kondenztálca vízszintes, így a víz nem tud maradéktalanul lefolyni a felületéről.

Régebbi légkondicionálókra volt jellemző, hogy a kondenztálcájába, habosított polistyrol (EPS, hungarocell) betétet raktak, melynek feltételezhetően hőszigetelő, illetve légterelő funkciója van. A kondenztálca belső fala és a polistyrol elem közé befolyó kondenzvíz a felületi feszültség miatt nem tud kifolyni, és a szűk hely miatt rendkívül nehezen párolog.

LG és Samsung klímák kondenztálcájában találkoztam szivacs csíkkal.

Kivitelezési hibából eredő pangó víz

Egy általánosan elterjedt kivitelezési séma miatt, a klímák kondenzcsövét, a kondenztálcának az elvezetés irányával ellenkező oldalára kötik. Az így szerelt légkondikban egy kb. 65-70cm hosszú, fektetett U alakú edényt hoznak létre.

A fektetett U alak legkisebb valamilyen irányú dőlésére a víz, két pont valamelyikén megreked.

A klíma alatt keresztbe húzott kondenzcsőben megrekedt pangó víz nehezen szárad ki, ezért ideális feltételeket nyújt a biofilm képződésnek. A biofilm nem csak fertőzési forrást jelent, de dugulást is okozhat, minek következtében a beltéri egység csöpögni fog.

A kábelcsatornában enyhe lejtéssel elvezetett flexibilis csövek gyakori hibája, hogy az eredetileg összetekerve tartott cső nem simul ki tökéletesen, ezért a kis hullámai között minimális mennyiségű, de nagy felületű víz terül el. A flexicső hullámosodásának problémája a fenti képeken látható bekötésnél olyannyira fennáll, hogy tapasztalataim szerint a viszonylag rövid, alig 70 centis szakaszban, augusztustól áprilisig is képes megmaradni az addigra nyálkássá váló víz. Érdemes még megjegyezni, hogy a flexibilis cső hullámaiban az iszaplerakódás esélye is jelentős.

Az enyhe lejtésű kondenzvíz elvezetéshez célszerű merev kondenzcsövet használni.

A 2,5kW névleges hűtőteljesítményű klímák kivételével -tehát javarészt- minden oldalfali modellnek hátrafelé is van egy darabka hőcserélője. A hátsó lamellák között lecsapódó kondenzátumot, egy a kaszniból kialakított kis vályú vezeti el, a hőcserélő megkerülésével a kondenztálcába csöpögtetve. Mivel a régebbi modelleknél rendkívül nehezen hozzáférhető, mind a hátsó hőcserélő, mind a kondezvíz elvezetése, ezért ezek az alkatrészek, rendszerint kimaradnak az olcsóbb szolgáltatók által végzett klímatisztításból.
Az alsó képen is jól kivehető V alakú vályúba, a kompakt szűrők kivételénél belepotyogó, rovar tetemek vagy lakás felújításkor keletkező szemét akadályozhatja a víz szabad lefolyását.

Dugulás, vagy részleges dugulásból adódó pangó vizek

A dugulások egy jelentős többségét a szabadba vezetett kondenzcsövek végébe költöző darazsak okozzák. Mivel ez megelőzhető az alsó képen látható rovarvédő rács felszerelésével, így ezt is tekinthetjük kivitelezési hibának.

Egyes darázsfajok a petéik sárgubóit, a klíma kondenzcsövének külső 10-30 centis szakaszába építik. Ezek a fészkek 10-15cm hosszú sárdugót képeznek, melyet a felettük felgyülemlő, akár 2-3m magas vízoszlop sem tud kimosni.
Az ilyen dugulást a klíma beltéri egységének csöpögése jelzi, miután a teljes kondenzcső és a kondenztálca is megtelt vízzel.
Többször tapasztaltam, hogy a meghibásodás észlelése után nem hívnak azonnal szakembert, illetve sok esetben, kiváltképp nyáron a klímaszerelő sem tud egy-két hétnél előbb kiszállni a problémához. Ebből adódóan előfordul, hogy hosszabb ideig egy lavórba csöpögtetve használják az ilyen légkondicionálót.

Pangó vizek kiszárítása a klíma szétszerelése nélkül

A hőcserélőben és a kondenztálcában rekedő vizeket, a klíma ventilátor, (FAN) vagy fűtés (HEAT) üzemmódban járatásával el lehet párologtatni. Az újabb légkondik rendelkeznek leszárító funkcióval, ami bekapcsolása esetén hűtés és szárítást követő kikapcsoláskor a ventilátort tovább járatja. Tapasztalataim szerint, sok esetben a leszárító funkciók túl rövid időzítéssel dolgoznak. A hatásos szárítási idő minimum 30 perc.

A kondezcsőben lévő pangó vizek eltávolítására a kondencső külső végére csatlakoztatott nedves porszívót tudom elképzelni, mint az egyetlen szétszerelés nélküli, részleges megoldást.
A kondenzcső külső felének kompresszorral fújkálása, dugulás esetére sem ajánlott, mivel a hirtelen meginduló nyomás tele fröcskölheti a légkondi belsejét a szennyezett vízzel és könnyen zárlatot okozhat.

Pangó viz jelenlétének kimutatása légkondicionálóban

A klímák szerkezetéből adódóan, szétszerelés nélkül nem lehet teljes biztonsággal megállapítani, hogy nem tartalmaznak pangó vizet, legfeljebb a használatból lehet rá következtetni.

Írta: Sipos Ákos, klímatisztítás specialista