klímatisztítás

Sipos Ákos klímatisztítás specialista

Miért csöpög a klíma?

Az érthetőség kedvéért érdemes tisztázni, hogy, hogyan is kerül víz a klímába: hűtés és szárítás üzemmódban, a klímán átkeringetett levegő páratartalmának egy része kicsapódik a hideg hőcserélőn, az így keletkezett kondenzvíz a hőcserélő alá szerelt kondenztálcába csepegve a kondenzcsövön keresztül távozik a klímából. Ezt látjuk csöpögni az épületek homlokzatán.
A kondenzvíz nem összetévesztendő a desztillált vízzel. A kondenzvíz nem tiszta víz, tartalmazhatja a levegőben található lebegő szennyeződéseket, mint a por, korom, pollenek, spórák, zsír gőzök, ezeken kívül tartalmazhat, olyan pangó vizekben élő baktériumokat is, mint például a Legionella baktériumok. Hasonlóan az esővízhez, lágy víz, ásványi anyagokat nem tartalmaz és mivel klórt sem tartalmaz növények locsolására jobban megfelel mint a csapvíz.

Törölköző a csöpögő klíma kifúvó nyílásában.
Kapcsolja ki a csöpögő klímát!

Csöpögés kivitelezési hiba miatt

A kondenzcső vízszintes, túl enyhe lejtésű, esetleg kontrás szakaszain, a kondenzvízből lerakódó iszap és az azon képződő biofilm telepek leszűkítik a cső belső átmérőjét. A klímaszerelők többsége 16mm belső átmérőjű csövet használ a telepítésnél, a szűkület pedig legfeljebb 2-3 millimétert vesz el az átmérőből, mégis olyan felületi feszültség alakul ki a mint a szívószálban. Képes megállítani a víz lefolyását és pont úgy csöpög a klíma mintha eldugult volna a kondenzcső.

Lerakódás a kondenzcső belsején.
Biofilm és iszap lerakódás képződik az elégtelen lejtésű kondenzcső belsejében.

Hasonló módon tudja megállítani a víz lefolyását a flexibilis csőből, nem szándékosan létrehozott szifon, azaz olyan kontrás szakasz ami visszafelé lejt. Az ilyen kivitelezési hibák jellegzetesen a beltéri egységben, a faláttöréseknél és a homlokzati elvezetéseknél találhatóak.

Metszeti rajz egy klíma kondenzvíz elvezetési hibáról
A klíma alatt keresztbe húzott kondenzcső szifont képezhet.

Szintén dugulást idéz elő, ha a vödörbe lógatott kondenzcső vége túl mélyen merül a vízszint alá. A vödörben összegyűlt víz ellenállása és a kondenzcsőben fellépő felületi feszültség együttes erővel megállítja a csőben a vizet, ami 2 méteres szintkülönbség mellett is csöpögéshez vezet.

Néhány gyártási hibától eltekintve, szinte minden csöpögés kivitelezési hibára vezethető vissza. Az áttekinthetőség kedvéért próbálom kategorizálni.

Szennyvíz csatornába kötött klímák csöpögése

Társasházakban, ha van rá lehetőség, akkor a kondenzvíz elvezetés legszerencsésebb megoldása az, ha a szennyvíz csatornába kötik. A szennyvíz csatornába kötött klímák elé minden esetben szifont szerelnek, mert a csatornában folyton változó légnyomás, a beltéri egységen keresztül kellemetlen szagokat terjesztene a lakásban, ezen kívül a savas levegő szétmarná a hőcserélő réz csöveit, ami hűtőközeg szivárgáshoz vezetne.

Régebben, egy egyszerű hajlított csövet építettek a klíma és a lefolyócső közé, ez azonban rendszeresen kiszáradt és csatorna szaggal árasztotta el a lakást, vagy eldugult és csöpögött a beltéri egység.

Az elmúlt 5-10 évben golyós bűzzárat, más néven HL szifont használnak klímákhoz. Ezeknek a szifonok érzékenyek a beépítési magasságra, azaz legyen meg a gyártó által előírt megfelelő vízoszlop a szifon felett és szerencsésebb, ha nem 16-os, hanem 32-es csővel szerelik.
A helytelenül telepített golyós bűzelzáró nem engedi át a vizet és falbontás nélkül, csak egy 3mm furat segítségével "javítható", persze így elveszíti a bűzelzáró képességét.

Nagyon ritka, de találkoztam olyan esettel, ahol a kondenzcső azért dugult el, mert a mosogató alá volt kötve és a mosogatógép tele nyomta zsírral a vékony csövet.

Fűtésre használt klímáknál, a kültéri és beltéri egység közösített, sokszor mosogató alatti bekötése a kültéri egységből érkező nagy mennyiségű szennyeződés miatt szokott eldugulni.

Eresz csatornába kötött klímák

Eresz csatornába kötés esetén nem kell szifont használni, viszont a csatorna és a klíma között egy túlfolyót kell kialakítani, mert a falevelektől eldugult ereszcsatornába zúduló víz a földszinti és első emeleti klímák kondenzscsövén keresztül a lakásba ömlik.

Eltérő nyomás viszonyok az épületen belül és kívül

A kondenzcsövön befelé áramló levegő is képes duguláshoz hasonló jelenséget produkálni.

Folyamatos működésű, strangos fürdőszobai és konyhai elszívók új műanyag ablakok mellet vákuumot tartanak a lakásban. Ha nincs az ablakokban beépített légbevezető, akkor a kondenzcsövön keresztül fog szívni az elszívó.

Nagy szélnyomásnak kitett épületek, mint például egy Duna parti panelház felsőbb szintjein, a külső és belső nyomáskülönbség igyekszik kiegyenlítődni, így a klímából hallható esetleges kuttyogó, fütyülő hanghatások mellet, csöpögést is okozhat.

Előfordulhat, hogy a beltéri egység ventilátora kelt olyan vákuumot a beltéri egység kaszniján belül, hogy az enyhe lejtésű kondenzcsőben megállítja a vizet. Ez a jelenség, egy kis szellőzőcső beépítésével utólag is javítható.

Dugulás miatti csöpögés

A kondenzcső külső vége feltűnően közkedvelt fészkelő helye a kaparódarazsaknak, amik a petéik számára 10-15cm hosszú sárfészket építenek a 16mm átmérőjű cső végébe. Budapesten több esetben is találkoztam már sár helyett kőzetgyapotból épült darázsfészekkel. A darázs abból épít amit talál.

A darázs egy döglött szöcskével röpköd a klíma kondenzcsöve körül.
A darázs (Sphex ruficinctus) a kondenzcsövet szemelte ki fészek építésre

A fenti képeken látható, hogy egy kivitelezési hiba javítása miatt pár perce megbontott kondenzcsőbe is pillanatok alatt bepakolja a kaparódarázs a zsákmányul ejtett szöcskét, amire a petéit szeretné rakni. Az ilyen dugókat klímatisztítás közben a magasnyomású mosóval szoktam eltávolítani.

A kondenzcső dugulás megelőzése:

Megelőzés képen tegyen egy rácsot a kondenzcső végére, a szúnyoghálót és a harisnyát nem ajánlom, mert kicsi a felülete és túl sűrű szövésű ezért hamar eldugulhat. Fontos, hogy a rács bonthatóan illeszkedjen a cső végére, mert pár év alatt eldugulhat a klímából kimosódó szennyeződések miatt. Személyes tapasztalatom szerint, ezzel a pár ezer forintos befektetéssel, nagy károkat lehet megelőzni, több szétázott parkettával is találkoztam már munkám során.

Megoldás helyett problémát okozott a rosz anyaghasználat.
Spriccel a víz az eltömődött szúnyoghálóból.

A fenti képen egy darab harisnyával védekeztek a rovarok okozta dugulás ellen. Látszik, hogy a 150 cm magas vízoszlop nyomása hogy spriccel ki az apró szemcséktől eldugult szövetből..

Szúnyogháló a kondenzcső végére.
A szúnyoghálós megoldás is dugulást okozhat.

Az alsó képen egy nagy felületű rozsdamentes acél rács látható. Néhány év alatt még ez is el tud tömődni, ezért fontos hogy a klíma karbantartás alkalmával bontható és így tisztítható legyen.

Rozsdamentes rács a kondenzcső végére.
rovarvédő rács kondenzcső végére

Gázhiányból adódó csöpögés

Enyhe gázhiánynál -ami túlnyomó részt szintén kivitelezési hiba- a beltéri egység hőcserélőjének jobb oldala, néhány centiméteres csíkban jegesedik. Amint a jégréteg elér egy bizonyos vastagságot, a beérkező levegő elkezdi olvasztani és a klíma elkezd csöpögni, jellemzően a kifúvó nyílás felett, a fedél aljánál.

Jégréteg képződött a beltéri egység hőcserélőjén.
Hőcserélő jegesedése

Egészen enyhe gázhiány miatt, a kaszni belső felének egy részét annyira túlhűti a klíma, hogy a pára kicsapódik rajta és elkezd csöpögni a burkolat alsó fele.

A fenti esetekben a gáztöltés nem megoldás. Meg kell keresni a szivárgás helyét és ki kell javítani, különben olyan, mintha egy lyukas vödörbe töltenénk a vizet, a probléma előbb utóbb visszatér.

Az adagoló, a vezérlőpanel, esetleg egy termisztor meghibásodása miatt is előfordulhat a hűtőközeg hiányhoz hasonló, csöpögést előidéző probléma.

Karbantartás hiányából adódó csöpögés

A kompakt szűrő úgy el tud koszolódni, hogy képes lefojtani a ventilátort, vagy olyan penészes a ventilátor, hogy a gombafonalaktól egy tömör szőrhengerré változik és képtelené válik a levegőt keringgetni. Mindkét esetben, a légáramlás megszűnése miatt túlhűl és úgy eljegesedik a hőcserélő, hogy nem csak csöpög, de egy idő után a hőcserélő belső felén megvastagodott jégpáncélt hangos darálással elkezdi kifelé köpködni a ventilátor. Rendszeres klímatisztítás mellet ez nem fordulhat elő.

Tetőre szerel klímák sajátos problémája, hogy miután a nap, vagy a madarak leeszik a szigetelést a csövekről, a meztelen rézcsöveken elkezd kicsapódni a pára. Ha a kicsapódott pára és persze az eső víz befolyik a még megmaradt szigetelés alá, akkor az, mint egy cső bevezeti a vizet a lejjebb lévő beltéri egységbe.

Ha a klímaszerelő olyan precízen lezárta (ragasztószalaggal) a beltéri egység csöveinek szigetelését, hogy az teljesen vízzáró lett, akkor a víz nem a klíma alján, hanem a jobb felső részén, pont a vezérlő panel mellett fog kicsordulni a szigetelés alól.

Amikor nincs hiba és mégis csöpög a klíma

Nagy melegben, magas páratartalomnál tömegesen szokott előfordulni, hogy az egyébként 5-10 éve jól működő légkondi elkezd csöpögi. Ilyenkor azok a kisebb kivitelezési hibák, amire a kivitelezők csak legyinteni szoktak hogy "20 éve így csináljuk", elkezdenek nem működni. Pár nap múlva, alacsonyabb hőmérsékleten, alacsonyabb páratartalom mellett a legtöbb ilyen csöpögés magától megszűnik.

Ezeken a jellemzően kánikulai napokon rengeteg hasonló panasz érkezik hozzám. Nyáron több hétre előre lefoglalnak megrendeléseim. Ezért azt javaslom, hogy változtasson a ventilátor fokozaton, esetleg kapcsoljon át DRY üzemmódba. Ha lecsökkent a helység páratartalma, újra tudja használni a klímáját.

A kültéri egység csöpögése

Hűtési üzem közben, a kültéri egységben jobb oldalán lévő sarokszelepeken képződhet páralecsapódás, gázhiány esetén még jegesedhet is. Azokon a klímákon, ahol nincs takaró elem a sarokszelepeken, minimális, néhány csepp kondenzvizet tud produkálni, elhanyagolható jelenségnek gondolom.

Ha fűt a klímával, akkor számítania kell a leolvasztások alkalmával, a ciklikusan kifolyó akár 1-2 liter vízre. A leolvasztási ciklusok és a víz mennyisége nagyban függ az időjárástól és használat intenzitásától. Keményebb fagyoknál száraz a levegő, így előfordulhat, hogy egyáltalán nem látni kondenzvíz képződés nyomát, fagypont körüli, ködös időben pedig napi több liter vízre lehet számítani.