Légkondicionáló tisztítás Budapesten

Légkondi tisztítás

Árak

Bemutatkozás

Cikkek

A klíma bekötése.

Illusztráció a hangos klímáról.

Míg pár évvel ezelőtt a split klímák beltéri egységeit villásdugóval szerelve hozták forgalomba, mostanra szinte az összes márkánál a kültéri egységbe kérik a betápot. A kültéri betápos gépeket is lehet villásdugóval szerelni, de ha van rá mód, akkor egy külön kismegszakító alá kötve elegánsabb.

Ha fűteni szeretne a klímával és H tarifás elszámolást igényel hozzá, akkor természetesen külön kismegszakító alá kell kötni a gépet, villásdugóval nem fogják elfogadni.

A klímák nem fázis érzékenyek, mégis illik odafigyelni a fázis-nulla sorrendre. Gyakran feszültség alatt kell szerelni a légkondikat és nem tudhatjuk, hogy ki nyúl bele legközelebb.

Az utóbbi években már csak inverteres klímákat lehet forgalmazni az EU-ban. Az inverteres technológia egyik nagy előnye, a motorok finom indítása, így új klímák esetében már nem kell számításba venni a gép bekacsolásakor jelentkező lökésszerű, nagy áramfelvételt.

A légkondicionálók teljesítményét a névleges hűtőteljesítmény alapján rangsorolják. A gép típusszámában mindig jelölve van a teljesítmény, néha kW formájában, de túlnyomó részt MBtu-t használnak a gyártók.
Pl. a GWH09KF 9MBtu, azaz kb. 2,5kW míg a FTXB35C 3,5kW névleges hűtőteljesítményű.
Az Btu brit hőegység, 1000Btu=1MBtu, 3412,142Btu=1kW.

Btu kW biztosíték
9000 2,5 C10
12000 3,5 C10
18000 5-5,5 C12
24000 7-7,5 C17

A leginkább elterjedt 2,3 és 3,5kW névleges hűtőteljesítményű háztartási légkondicionálók áramigénye 1 fázis, 230v, 50Hz és megelégszenek egy C10-es biztosítékkal és a 3x1,5 MT kábellel.
Ha ennél is pontosabb adatokat szeretne, mert szűkös a hálózat és nem találja a katalógusban a maximális áramfelvételt (előfordul,) akkor a légkondi forgalmazóját kell megkérdeznie.

A klímához ajánlott C10 kismegszakító.
A földelés hivatalos jele.

A beltéri szerelőpanele nem földelt. Ha a klímaszerelő, gumibakkal szereli a kültérit, akkor a kültéri konzol sem földelt.
Így lehet az, hogy ha a konzolok rögzítő csavarját sikerül áttolni egy, a falban futó vezetéken, akkor az rázni fog és mégsem veri le a biztosítékot. Volt már részem efféle megrázó élményben karbantartás alkalmával.


A kültéri és a beltéri közötti kábel érszáma típusfüggő de az öt eret nem haladja meg, ezért a 0,75x5 MT kábel elég szokott lenni. Ha valamiért úgy alakul, hogy hiányzik egy ér, akkor a földet ki szokták hagyni, mivel a két egység között lévő rézcsövek ezt a feladatot el tudják látni. Ez persze nem szabályos és nem is követendő, de van, hogy egy adott helyzetet muszáj megoldani.
A régi ON/OFF légkondik összekötő kábele 3, vagy 4x1,5, mivel itt legtöbbször a beltéri adja ki a betápot a kompresszorhoz.

A klímákhoz használt 3 és 5 eres kábelek.

A kültéri egységet szükség esetén nagy nyomású vízsugárral szokták tisztítani, ezt figyelembe kell venni a betáp -illetve, akármilyen más kábel és kötődoboz- kiépítésénél.

A klíma készenléti fogyasztása.

Készenléti állapotban 1w fogyasztása van a légkondiknak, ez éves szinten nem éri el az 500Ft-ot, így spórolásból nem feltétlenül kell áramtalanítani a készüléket az esetleges használton kívüli időszakban. A téliesített kültéri egységekben viszont van egy úgynevezett karterfűtés, ami bizonyos hőmérséklet alatt bekapcsol. Ez "tartja formában" a kompresszorban lévő olajat, hogy hidegben is zökkenőmentes legyen az indítás. A karterfűtésre sajnos nincsenek pontos adaim, de mivel ez egy kb. 30-50w közötti elektromos fűtőszál, így sejthetően számottevő fogyasztása van a téli időszakban.

Hasznos volt ez a cikk? Ossza meg ismerőseivel.